Trikolor cicás mobil jack-dugó dísz: abszolút meg vagyok elégedve vele! A dugó áttetsző műanyagból van, hajlékony, nem törik és pontosan illeszkedik az aljzatba. A cica maga nem nehezíti el a telefont, nem szokott beleakadni a dolgokba, nem csúszik ki. Egy gondom van csak, bár ez a telefonom rovására írható: Galaxy Minim van, amin az aljzat bemenete ferde (!?) és így a cica sem tud pontosan illeszkedni bele. Bezony, ezért nem használom a telefonom zenehallgatásra sem (mivel ferde a dugó, nem tudom tejességgel beledugni a fülesem és annyi a sztereóhangzásnak) . :)
Pacman pulcsi: Igazából nem éppen ilyenre számítottam. Pulcsinak pulcsi, de az anyaga eléggé vékony, így maximum hosszú ujjú pólóként tudom hordani. A méret éppen jó. Kínai L-es méretet rendeltem (ez volt a legnagyobb). Azt gondoltam, ez bőven jó lesz rám. Nos, nem annyira bőven, de jó lett, és ez a lényeg. Még nem mostam ki, kíváncsi vagyok, mi lesz a mintával...
És megérkezett mindkét unikornis fülbevaló. Élőben valahogy így mutat:
Bár Amanda Todd halálával épp aktuális lett a téma, az ő halálát nem tartom akkora felkavaró eseménynek. Sokkal nagyobb problémát jelentenek szerintem az éhező gyermekek, vagy a családon belüli erőszak, ami sok esetben ki sem derül, de valószínűleg sokkal több gyereket érint, mint gondolnánk.
Viszont nem rég volt egy álmom, ami nem hagyott nyugodni... Egy flashback volt 12-14 éves önmagamhoz, vissza az általános iskolába.
Nem tudom ki, hogy van vele, de nekem mint az általános iskola, mint a gimi nagy megrázkódtatást jelentett.
Voltak barátaim, akik bármikor kiálltak mellettem, de örültem, ha végre nem engem szekáltak. És ez nem tett túl jót az önbizalmamnak sem. (Nagyon-nagyon igaz, hogy a gyerekek a leggonoszabbak egymással, ráadásul úgy, hogy nem is tudják, milyen sebeket okoznak egymásnak, akár hosszú távon.)
Szörnyű volt álmomban újraélni azokat pillanatokat. És bár ma már könnyedén vissza tudnék vágni egy frappáns replikával, vagy elviccelni a dolgot, vagy simán csak ignorálni és nem törődni vele többet, kiskamaszként, amikor még nem tud elég lazán visszaszólni az ember, szörnyű a tehetetlenség.
Ezen a tehetetlenségen próbálok manapság, "felnőtt" fejjel túllépni. Kisebb-nagyobb sikerrel. Tanulság nincs, de így legalább a húgomat fel tudom vértezni a hasonló helyzetek ellen.
Ez mostanában trend volt twitteren.
El kezdtem gondolkodni, mi az az 50 dolog, amit mindenképp el szeretnék intézni a halálom előtt. Az egyik legjobb benne, hogy nem kell a realitások talaján maradni. Akármit felírhatok attól függetlenül, esélyes-e, hogy valaha is bekövetkezik.
Ha csalni akarnék, azzal kezdeném, hogy boldogan megöregedni. :) De az igazság az, hogy nem számít meddig élek, csak legyek/legyünk mindig boldog/boldogok.
Tehát az első 10 dolog az 50-ből, amit mindenképp meg akarok tenni, mielőtt meghalok (nem fontossági sorrendben) :
1# Pónin lovagló bajszos kenyeret tetováltatni magamra.
2# Végignézni az MLP: FiM 2. évadját.
3# Együtt bulizni a Skins-es srácokkal.
4# Írtó magas szikláról a vízbe ugrani.
5# Megtanulni bosnyákul, csehül.
6# Összeköltözni Idessel.
7# Külföldön élni egy ideig (vagy örökre?).
8# Cicákat nevelni.
9# Raszta hajat.
10# Gesztenyefát ültetni az ablakom alá.
Imádom az almát. Nem telik el úgy nap, hogyne rágcsálnék el egy almát uzsonnára, tízóraira, akármikor, ha megéhezem. A gyömbér pedig egyik kedvenc fűszerem. Imádom édesen is és a húsokhoz is jól passzol, csípős, friss lesz tőle minden étel.
Gyakran böngészem a fészbúkon a receptoldalakat. És amikor belefutottam ebbe a receptbe, elhatároztam, hogy el kell készítenem!
A recept a következő:
,,Az almalekvárhoz az almákat megpucolom, majd apró kockára vágom. A cukrot megkaramellizálom, hozzáadom a mézet és a vizet, felforralom, majd beleteszem az almát, a vékony csíkokra szeletelt gyömbért, fahéjat, a limette lekvárt (ez nagyon finom, pikáns ízt ad neki). Az egészet jól összeforralom amíg besűrűsödik. Az így elkészült lekvárral tálalom a rizs felfújtat."
Szerettem volna picit tesztelni magamat és Őt is, hogy mihez kezdünk egymás nélkül. Kíváncsi voltam, hogy jobb-e nélküle vagy rosszab. Hogy mikor fog hiányozni nekem és én neki.
Szünetet kértem, de nem kaptam.
Eljött ez a nap is. Megválok a régi blogomtól, hogy belekezdjek egy újba.2007 március 7-én írtam az első bejegyzésemet ide. rettentő nehéz még magamban is átgondolni, nemhogy leírni, mennyit fejlődtem azóta, tehát elégedjünk meg azzal, hogy rengeteget.16 évesből immár 22 lettem és öregedtem, okultam, művelődtem ugyan, de nem érzem jobbnak magam, mint aki akkor voltam, bár egyik-másik bejegyzést olvasva a fejemet fogom, hogy mire is gondolhattam akkor éppen. :)Szomorú vagyok. Olyan érzés ez, mint elbúcsúzni egy baráttól, aki a legtöbbet tudta rólad a világon, de valami megtört és talán már sohasem fogod látni. És, ha mégis, akkor sem lesz ugyan olyan, mint régen.[Ebben a blogban lezárom a kommentelést, viszont az utóbbi egy év bejegyzéseit (azt a párat) átviszem az új blogomba.]Mostantól itt találtok meg: mumiavadasz.blogspot.com .Bye Freeblog! Bye adminok! Bye blogocskám! <3
Most, hogy újrakezdődött az iskola kényszeresen venném a cukibbnál cukibb ceruzákat, tollakat, radírokat, noteszeket stbstb. Illetve veszem is, amikor a pénztárcám engedi.
Mindig találok egy-egy darabot, ami csak 1 $ vagy csak 300 forint és "olyan cuki, hogy belehalooook"...
Vagyis nem tudom otthagyni.
A neten keresgélve valamivel könnyebb megállni a mértéktelen költekezést, ugyanakkor sokkal, de sokkal több kedvemre való édi-bédi apróságot is találok, amik mind mennek a Wish List-emre. A lista pedig csak nő...
Ezért arra gondoltam, hogy időről időre bemutatom témánként, éppen mikre akadtam és éppen miért lennék képes meghalni. :)
Tollak: imádom a tollakat! Van egy töltő, egy kerámia, egy kék golyós, egy fekete tűfilc, rózsaszín, piros, világoskék illatos golyóstollak. Pillangós, szőrös, bocimintás, nyuszis, Dexteres... Rengeteg van. sokuktól azután sem tudok megválni, hogy már kifogytak. De ez már legyen az én bajom. :)
fagyis toll (ennivaló :) )
koreai kislányok :3
állatos tollak (hasonóak a kislányokhoz, de aaawww)
Domo kun tollak :)
cicás tollak
És végre valami, amit meg is rendeltem pár hete:
kapszula toll ^_^
2012. szeptember 6., csütörtök
Az ágyban fekszem, alszom. Rémálmom van. Próbálok felébredni, de nem megy. Szólok neki, magamban már kiabálok, de kívülre nyilván nem hallatszik ki, mert alszom. Próbálok megmozdulni, bökdösöm, hogy ébresszen fel. Végre sikerül és felébred. Várom, hogy felébresszen végre.
És felébredtem. Az ágyamban.
Ágy: Ágyban fekvő ember: keresel valakit, akit szerethetsz, aki méltányolja jótulajdonságaidat.
Álom: Ha álmodban felébredsz, de valójában az álmod folytatódik: világnézeti, erkölcsi problémáid vannak, döntened kell egy kérdésben, amiben a környezeted mást kimenetelt vár tőled, mint amit te igazából szeretnél; akadályoznak alkotó munkádban.
Mivel a GFC (Google Friend Connect) már nem üzemel nem-blogger alapú blogoknál, ellenben Gugli-bácsi szeretettel ajánlgatja helyette Google+ használatát, regisztráltam a blogot.
A könnyebb elérhetőség érdekében oldalra is kitettem egy gombot. --->
UPDATE: A közelmúltban történt egy-két aggasztó hardver-hiba a freeblog szerverein és elgondolkoztam, hogy nem kellene-e nekem is átváltanom a blogger rendszerére. Végül is kézenfekvőbb lenne, mert amúgy is gugli-júzer vagyok.
Ha már a hátteret sikerült átállítani, írok egy kis helyzetjelentést magamról is.
Az utóbbi 2 hónapban végre sikerült munkát találnom, amit aztán nagyon meg is utáltam. No nem a munkával volt gondom, inkább az emberekkel, akik között végeznem kellett.
Közben Idessel és családjával Németországban nyaraltunk, a nagyon távoli rokonaiknál. A házigazdánk kislányának vittem egy kis ajándékot és rögtön rá is kattant a gyurmázásra. ^^ Lesznek képek is!
Nem rég kiderült, hogy újra bekerülök a felsőoktatás rendszerébe. Felvettek a Wesley János Lelkészképző Főiskolára, ahol Környezettant fogok tanulni, mint eddig.
Múlt héten elhatároztam, hogy végleg kilépek munkahelyem kötelékéből és ezt be is jelentettem péntek este a műszakvezetőmnek. Kis csavarral másnap már be sem mentem. Gonosz dolog így a szarban hagyni valakit, de nem bírtam már lelkileg, ami ott folyik.
Úgy érzem, kezdenek összerendeződni a dolgok.
Épp az új blog-témán dolgozom és közben csak úgy pattannak elő az új ötletek is.
Munkahelyet még mindig nem találtam és ez nagyon visszavet engem minden téren. Főleg önbizalom és optimizmus szinten.
Amint kész az új skin, írok majd. Gyakrabban. Remélhetőleg most tényleg...
)DQ~~60_12.JPG)
.jpg=450)
Bye Freeblog! Bye adminok! Bye blogocskám! <3
(MMp0QRBMe5)jth6Q~~_12.JPG)
